2010. szeptember 18., szombat

13 hónapja láttam meg a harmatos reggeli napfényt...
súlyom 11,2kg..
már hosszú távokat sétálok, többszáz métereket megteszek a saját lábamon...
evészet már nagyon jól megy, illetve  az a része, hogy kinyitom a számat, és a metsző fogaimmal megrágom a kaját... lenyelni nem nagyon szoktam, fél óra szopogatás után általában kiköpöm, az addigra felismerhetetlen állagú, színű ételt...
persze ez mellett még mindíg szopok ezerrel...
történt egy kicsit vicces, és elgondolkodtató dolog is ezzel kapcsolatban mivelünk: az érdi védőnők minden évben megtartják a szoptatás világnapját. ez egy délelőtti program. az egész egy anyáknapi progeramra hasonlít, pedig szerintem érdekes, és hasznos szoptatással kapcsolatos előadások sokkal inkább hasznosak lennének.
meghívták vendégnek Rába Timit (modell) na  Ő tartott előadást... de olyat...
közölte hogy fél éven túl már nics semmi tápláló az anyatejben, és volt még pár aranyköpése...
csak tudnám hogy a hurkáim mitől voltak/vannak/lesznek... mert az biztos hogy nem a "jóéjttejpépektől"...
szomorú hogy még mindíg terjeszthető a butaság... és szomorú hogy mi itt Érden abban a kivételes helyzetben vagyunk hogy van LLL tanácsadó, de ide, erre az eseményre senkinek sem jutott eszében meghívni...
a másik zavarba ejtő dolog az volt hogy a Zanyukámat megajándékozták, az "álldozatos" munkájáért, hogy engem szoptat... az biztos hogy nagyobb álldozat lenne szerintem vizet forralni, hűteni, kimérni a vizet, a tápszert, keverni, megetetni, utána mosogatni, sterilizálni...
mennyivel egyszerűbb, hogy csak póló fel, melltartó le, és már fogyasztható is....

egy aranyos szám az Almától az evészetemről: csak 1,20-ig érdemes nézni, utána már reklám...

2010. szeptember 17., péntek

Nyaraltunk pár napot...
Mezőkövesden jártunk a ZSóry-ban, és ha már a könyéken jártunk elmentünk a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdőbe is!
én imádom a vizet, nagyon szeretek pancsolni, úgyhogy igazán remekül éreztem magam.






a jakuzziban, persze a papucsomat végig szorítottam...






a sok pancsolástól teljesen kifáradtam, úgy aludtam, mint akit fejbevágtak:


figyelmesebb olvasóimnak feltűnhetett az államon egy seb. Még itthon szereztem, megbotlotam a küszöbben, és nekiestem a falnak, ami lehorzsolta az állam...
ez volt az első "igazi" sebesülésem... eddig csak kék-zöld foltokat szereztem...
nagyon szomorú dolog történt egy ismerőssel :-(
szinte felfoghatatlan, hogy ilyen megtörténhet a valóságban...
már több éve, egy fórumról ismeri a Zanyukám a családot, a legkissebb kisfiú pár héttel fiatalabb mint én, a bátyja Dani pedig 3,5 éves.
az Anyukája pár hónapja sejtette hogy valami nem stimmel vele, gyakran fájt a feje. Jártak pár orvosnál, és végre beutalták Danit MMR vizsgálatra, amire persze 2 hónapos várólista volt....
mire sorra került, az agyában a daganat olyan nagyra nőtt, sürgősségi műtétre volt szükség...
a műtét jól sikerült, most lábadozik a Dani... a jövőheti szövettantól függ, hogy mikor mehet haza...

így távolról is nagyon sokat gondolok a családra, el sem tudom képzelni hogy épp ésszel hogy lehet egy ilyet végig csinálni...

A család barátai csináltak egy honlapot:


2010. szeptember 9., csütörtök

kibújt a NYOLCADIK fogam!

ez a bejegyzés a Zanyukám gyüjtő szenvedélyéről szól...
először mosható pelenka beszerzése töltötte ki a mindennapjait, de már nem fér több a szekrénybe... na jó... néha még most is elcsábul egy-egy szépség miatt, de lényegében már leállt erről. ha 2 fenekem lenne, akkor is lenne mibe csomagolni.
utána jött a hordozó cucc... ennek legnkább a siralmas anyagi helyzet szab határt... pedig itt aztán lenne mit gyüjteni...
és a legújjabb mánia: lábbeli...
mióta sétálok azóta keresi az IGAZI cipőcskét. össze is szedett egy halommal
van minden, ami szem-szájnak ingere...
van amiből mindjárt 2 párat is be kellett szerezni :-)
ami biztos, hogy szükség van még egy gumicsizmára, egy hótaposóra, és megyünk az ortopédiára is, gondolom a doki majd jól megmondja hogy milyen legyen a következő cipellőm...



a pediped szandálom, olyan mint a Sophia Loren unokájáé, csak az enyim barna szinű. a csizmám meg olyan mint Mila Jovovich kislányáak a szandija. (középső sor teteje)
Az Ági is hozott nekem Skóciából egy pár lonsdale cipőt (kb középen)
van gyönyörű "gyémántos" szandim amit Gisele Bündchen tervezett...
és van 2 pár cipőm, aminek nincs meg a párja :-)
A Budafoki Borfesztiválon jártunk...
odafelé aludtam egy jót a Zapukám hátán:

 

az Alma koncert elejére ébredtem. Először csak pogóztam:


majd a Zapu nyakából élveztem a zenét:


végül körbejártuk a borospincéket, ezzel a szuper járgánnyal:


a bor nemigazán érdekelt, de a nagy nyüzsgés annál inkább.

2010. szeptember 4., szombat

ma az érdi utcabálon jártunk: a tűzoltó kosárba be lehetett szállni, és felemeltek minket 32m magasba..



ilyen magasan voltunk:


a kép bal oldalán nem UFO van, valami retek került a fényképezőgépbe...
a képeken látszik milyen ronda idő volt... az Alma együttes koncertjét szét is verte az eső...

és még egy kép, az aktuális foltról a homlokomon:

2010. szeptember 1., szerda

hétvégén kirándulni voltunk a Fundoklia-Völgyben. Jó nagyot sétáltunk, odafelé kicsit eltévedtünk, gyönyörködtünk a kilátásban, erőmű, és a finomító óriási kéményei, mintha ebbe a tájba születtek volna...
látni lehet a házunkat is a dombtetőről...
leereszkedtünk a völgy legaljába is, de gyorsan vissza kecmeregtünk, ugyanis kicsit olyan volt ott mint a Harry Potterben a Tiltott rengeteg. Szerencsére nem nőttek akkorára a pókok, de legalább annyian voltak..











hirtelen vége lett a nyárnak, itt az ősz tél...
felpróbáltuk a téli göncöket, mozogni sem bírtam bennük...