a Zanyukám megmutatta a foga fehérjét...
történt ugyanis hogy én így a szeparációs szorongásom kezdetén, nehezen viselem, mikor minden átmenet nélkül rám ugranak, nekemesnek, fölkapnak, elvesznek... ezt óriási krokodil könnyekkel, és naaaaagy sírással a világ tudtára is adom.
Sajnos vannak emberek akiket az én látványos, és igen hangos tiltakozásom teljes mértékben hidegen hagy... Annyira buták, vagy annyira önzők, hogy nem tudják megérteni és tiszteletben tartani a lelki békémet...
Az én tolmácsolásomban nem értettek a szép szóból, a Zanyukámnak meg 20. alkalommal már nem megy szépen. és különben is melyik ANYA halgatja nyugodtan malmozva azt hogy "szerelmetes magzatja" üvölt... beindulnak az ösztönök, és mindegy hogy egy sárkánnyal, nagymamával, vagy a magával a Jó Istennel kell szembeszállnia értem.
kérem szépen hagyjon kommentet
-minden ANYA akit nem hagy hidegen a gyermeke sírása
-minden ANYA akit bosszant ha a gyermeke igényeivel nem fglalkoznak
-minden ANYA aki ilyen esetben nem hallgatja szó nélkül a keserves sírást.
köszönöm!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Akkor kezdem én:)(Penny)
VálaszTörlésCsodálom,hogy ilyen sokáig bírtad,ezekre a dolgokra én is ugrok.
Remélem belátja egyszer majd hogy azért váltál anyatigrissé mert úgy érezted,hogy Borókának nem jó.Sajnállak és mélyen együtt érzek veled,mi együtt lakunk anyóssal,és ugyan a 3. gyerekem de még mindig nem tud alkalmazkodni a helyzethez.Soha nem veszi észre mikor kéne csendesebben bejönni az ajtón meg ilyenek.
Legjobban az tetszett amikor panaszkodott Gábornak hogy én mindig akkor viszem aludni a lányt amikor ő átjön........:( erre mondtam én,hogy nem hiszem hogy a gyereknek kell alkalmazkodni a felnötekhez hanem fordítva...volt nagy sértődés nálunk is.
Kitartás!!!!!!!!
én sem tettem volna másként... sőőőt...
VálaszTörlésZeldaMarcsi
VálaszTörlésÉn is kiakadtam volna. :(
Nagyon türelmes vagy, ha ezt eddig hagytad.
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásokat!
VálaszTörlésMelinda:
hát sajnos nálunk is hasonló a helyzet :-(
nagyon sajnálom hogy eddig tűrtem, már a legelején tisztázni kellett volna mindent...
pl: az volt a mániája, hogy bölcső tartásban ringatta állandóan, csakhogy Boróka csak függőlegesen érezte jól magát... viszont ezzel az volt a legnagyobb baj, hogy így nem látta... én mint egy papagály: függőlegesen tartsd, függőlegesen tartsd,függőlegesen tartsd,függőlegesen tartsd,függőlegesen tartsd, Boróka ordított... Ő pedig lelkesen ringatta... soha nem érdekelte hogy Borókának mi lenne a jó :-(
elég nagy lelkiismeret furdalásom van, hogy hagytam, és ezt jópárszor eljátszottuk...